Szokatlan problémával kerültem szembe, amikor egyik kedves ismerősöm megkért, hogy írjak néhány sort a zöldtetőkről. Építészhallgatóként még rengeteget tanultunk a különféle növényzettel telepített tetőkről, ráadásul voltam olyan szerencsés, hogy tájépítészeknél dolgozhattam, és megismerhettem a kertek, tetőkertek tervezésének és építésének szépségeit. Mégis rendhagyó volt számomra, hogy mindezt egy kis csokorba foglaljam.

Nagyszerű dolog az épített és a természeti környezet harmonikus kapcsolatának kialakítása, ha lakásunkból kilépve nem egy hatalmas burkolt parkolóba, vagy aszfaltozott utcára lépünk. Sajnos városaink - különös tekintettel Budapestre - növekedésével, a forgalom erősödésével egyre kevesebb kert, és pihenésre alkalmas zöldfelület van. Környezetünk egyre ridegebbé, szürkébbé, és zajosabbá válik. Ráadásul foszlányokban megmaradó parkjaink is egyre zsúfoltabbak, személytelenebbek, nem is beszélve arról, hogy mennyien lakunk olyan környéken, ahol nem elég leballagni a kertbe, hanem akár félórát is utazni kell, hogy megpihenjünk egy csendes nyugodt padon, akárcsak annyi időre, hogy elolvassuk az aznapi újságot.
Pedig mennyire egyszerű a megoldás: a saját tetőnkön is ki lehet alakítani kertet. Kedvünk szerint bármilyet: dús növényzetű intenzívet, vagy inkább csak napozásra alkalmas alacsony flórájú extenzív zöldtetőt („ökotetők”).
Ez utóbbi estén vékony ültetőközegbe szárazságtűrő növényeket (sedum, lágyszárú növények) telepítenek, így általában nem igényelnek öntözést és rendszeres kertészeti gondozást, és rendkívül könnyen karbantarthatóak. Tömegük általában nem haladja meg a 150kg/m2.
Bár az intenzív zöldtetők több gondoskodást, törődést és öntözést igényelnek, mégis érdemes a fáradozás egy igazi kertért, ahol virágok, bokrok vagy akár 2-3 méteres fák is ültethetők. Gyakran pihenőkertek, nagyméretű virágedények, kis kertitavak, gyerekjátszók is színesítik kialakításukat.

Azt gondolhatnánk, hogy milyen nagyszerű, új megoldást találtunk zöldfelületeink növelésére, kertjeink kialakítására, de hirtelen eszembe jutott, hogy nem csak épületszerkezettanból és várostervezésből tanultunk tetőkertekről, hanem már sokkal korábban építészettörténetből is megismertünk valami hasonlót: a világ hét csodájának egyikét, Szemirámisz (Semiramis) mesés függőkertjét. Bizonyára létrehozója Nabúkudurri-uszur babiloni király (Kr.e. 605 -562) is szívesen töltötte idejét méltán világhírű, gyönyörű botanikus kertjében.
Bár az ő számára még csak a kert pozitív esztétikai és pszichológiai hatása érvényesült, a tetőkertek ma már jelentős mikrokörnyezet-formáló tulajdonságokkal is rendelkeznek.

Gondoljunk csak arra, hogy a zöldtetővel új életteret alakítunk ki, nemcsak magunk, hanem élőlények milliói számára is. Vadvirágok, fűfélék, apró bogarak, lepkék és madarak kezdik el kialakítani maguk számára a megfelelő környezetet, ahogy megteremtődnek az életfeltételeik.
A növények fotoszintézisük során széndioxidot kötnek meg (üvegház-gáz), oxigént szabadítanak fel, és vizet párologtatnak. Ezen folyamatok mindegyike külön-külön is javítja a mikroklíma minőségét a belvárosban,
A növényeknek más szempontból is kitüntetett szerepe van a levegő állapotának befolyásolásában. A tetőket borító növénytakaró lombtömege egyrészt szűri, ülepíti a levegőben szálló szennyeződéseket, másrészt a gyökérzet szövedéke megakadályozza a folyamatosan porló, aprózódó szilárd anyagok erózióját. A növények árnyékoló hatása, párolgása és légzése visszahat a klímára, kellemesebbé teszi azt az emberi tartózkodás számára.

A klímaszabályozó hatás az épületre nézve is igen kedvező. Mindez részben a földréteg hőtároló képességének, részben a párologtatás ill. a harmatképzés által érvényesül.
A zöldtető a hő- és páratechnikai előnyein kívül akusztikai szempontból is kitűnő. Az ültetőközeg hangelnyelésének köszönhetően jelentősen csökken a külső környezet és a belső terek zajterhelése.
A növényzet és a talaj a csapadékhasznosításban is meghatározó szerepet tölt be. A hirtelen lezúduló zápor az ültetőközegben kondenzálódik, felszívja a nedvességet, majd a szivacshoz hasonlóan, csak lassan, fokozatosan engedi a csatornába, illetve a növények felszívják, majd páraként bocsátják vissza a légkörbe (1 m2 levélfelületről annyi víz párolog egységnyi idő alatt, mint 0,6-0,7m2 szabad vízfelületről). Ezzel a zöldtető tehermentesít a csatornahálózatot és a víztisztító berendezéseket.

A számos mikro-ökonómiai hatáson túl természetesen műszaki és gazdasági előnyei is lehetnek a megfelelően kialakított növényzettel telepített tetőknek.
A hagyományos növényzet nélküli tetőkkel szemben a zöldtetők mechanikai sérülésekkel szembeni védelmét nyújtanak a csapadékszigetelésnek. Takart szerkezetté válik a szigetelés, így megvédjük a napsugárzás egyre több gondot okozó, káros UV-sugárzásától is. Ráadásul az előbb említett hőingadozás csökkentése miatt a szerkezet hőmozgása is csökken. A leterhelés miatt szükségtelenné válhat a vízszigetelés rögzítése, ezzel egy technológiai lépés, és sok hibaforrás szüntethető meg.
A gazdasági előnyök közül megemlíthetjük a telek kihasználtságának, az iroda és lakóházak komfortjának emelésével az ingatlan értékének ugrásszerű növekedését.

 

De amennyi örömöt szerezhet egy jól elkészített tetőkert, annyi gondot és problémát okozhat a rosszul tervezett vagy kivitelezett zöldtető. Sajnos épp ezeket a rossz tapasztalatokat látva, visszariadnak az építtetők és a tervezők egyaránt, és megfosztják magukat a kert előnyeitől, szépségétől is. Természetesen nemcsak a megfelelő növényzet és a speciális tetőföld-keverék kiválasztása rendkívül fontos, hanem a szerkezet egyéb rétegei is gondos tervezést és szakértelmet kívánnak.
A teherhordó szerkezetet, vagyis a födémet, a felépítmény rétegeinek megfelelően kell méretezni, különös tekintettel a földtakaró vastagságára és tömegére. A hő- és vízszigetelő rendszereket a hagyományos lapostetőkhöz hasonlóan alakítják ki, akár egyenes (párazáró réteg-hőszgetelés-vízszigetelés-földkeverék) vagy fordított (vízszigetelés-hőszigetelés-földkeverk) rétegrendről van is szó, ám fokozott figyelmet kell szentelni az anyagok minőségére, elsősorban a gyökérállóságra. A gyökérzet áthatolását külön gyökérvédő réteg, vagy akár az így kialakított vízszigetelés is megakadályozhatja. Ez utóbbi esetben rendkívül fontos, hogy az általunk választott szigetelőagyag megfeleljen az un. FLL eljárás (4 év időtartamú teszteljárás) követelményeinek, vagyis ellenáll a növények tápanyag után kutató gyökereinek, mind mechanikai, mind vegyi szempontból. Ilyenek általában a forrólevegős hegesztéssel felületfolytonosított műanyag lemezek, illetve a fémfólia hordozórétegű modifikált bitumenes lemezek.
A tetőkertek rétegrendjének egy másik fontos eleme a szivárgó ill. nedvességtároló réteg, mely egy-egy nyári zivatar alkalmával a felesleges vizet elvezeti, de a növények számára szükséges mennyiséget eltárolja a szárazabb hetekre. Ez lehet műanyag, PS-hab elemekből, kavicsból, vagy akár újrafelhasznált anyagokból. A termőföld apró szemcséinek bemosódását a vízelvezető-víztároló rétegbe egy korhadásmentes, műanyag fátyolból készült szűrőréteg akadályozza meg..

Ha mindezeket szakszerűen elkészít a kivitelező, akkor nagyszerű lehetőség nyílik mind az új beruházásoknál, mind a régi épületek felújításánál.
Különösen érdemes nagy figyelmet fordítani a mostanában felújításra szoruló panelépületek vízszigetelésének felújítására. Érdemes mindnyájunknak és legfőképpen a lakóknak végiggondolni, hogy azt a rengeteg kihasználatlan tetőfelületet akár virágzó kertté, saját kis pihenőövezetté lehetne alakítani. Biztos vagyok benne, hogy sokak számára jelentene kellemes szabadidős foglalatosságot, a tetőkerten – a kék ég és növények társaságában, a városi forgalomhoz közel, ugyanakkor attól mégis távol - való pihenés.

Bár már volt szó a gazdaságosságról, az emberben (és legfőképpen a beruházóban) önkéntelenül is felmerül, vajon megéri ez egyáltalán bárkinek is, nem kerül-e ez túl sokba? Többszintes épületek estén a tetőszigetelési költségek az építési összköltségek mintegy 1%-át teszik ki, amely a földtakaró vastagságától és  a beültetett növényzettől függően legfeljebb 1,25-1,5%-ra növekedhet. Ám a magasabb (40-50%) építési ráfordításokon túl számolni a hosszútávon megtérülő fűtési költségekkel, a hosszabb élettartamú épületszerkezetekkel.

Mindezeket átgondolva bízom benne, hogy - ha a világ hetedik csodájával nem is érnek fel, - a közeljövőben a tetőkertek elfoglalják méltó helyüket a nagyvárosok aszfalt- és betondzsungeleiben, és szebbé, színesebbé, élőbbé tennék számunkra városi környezetet.

vissza